
Mikor gyerek voltam, az internet még egy sokkal limitáltabb dolog volt, mint most. Emlékszem, hogy mindig izgalmas volt, mikor a rajzfilmes oldalakon játszhattam valamit és apa betárcsázott. Ha bármire rákattintottam, úgy éreztem magamat, mintha telefonálnék. Tudtam, hogy pénzbe kerül apámnak és emiatt nagyon hálás voltam. És arra is emlékszem, hogy neki milyen volt az arca, mikor a saját dolgaira használta.
A korai internetnél észre lehetett venni egy ilyen folyamatos rácsodálkozást. Ahogy először találkozunk ezzel a technológiával és elképesztőnek tartjuk a lehetőségeket. Csak gondoljunk arra, mikor az e-mailes képeknek volt a fénykora. Nagymamám ebben kifejezetten nagy mester volt. Mindig ellátott engem a legkülönfélébb látnivalókkal a világ körül. Valamennyire hiányzik ez az ártatlanság. Most már sokkal könnyebb mindent elérni, de azt érzem, hogy ezzel elvesztettük az egésznek a különlegességét. Az internet erejével már gumit is tudunk rendelni. részletei…